D-vitamin felszívódás zavarai és a bőrbetegségek kapcsolatai

Miért ilyen fontos a D-vitamin?

A D-vitaminról legtöbben azt tudjuk, hogy a csontoknak kell. De ma már az is biztos, hogy az immunrendszerünknek és a bőrünknek is nélkülözhetetlen. Támogatja a bőr védőrétegét, segíti a kórokozók elleni védekezést, és képes csökkenteni a gyulladásokat is.

Ha nincs belőle elég, a bőr védekezőképessége meggyengül: könnyebben kiszárad, begyullad, viszket, és hajlamosabbá válhat például az ekcémára, pattanásokra vagy akár pikkelysömörre is.

Mikor alakulhat ki D-vitamin-hiány?

A szervezetünk kétféleképpen jut D-vitaminhoz: napfényből és ételekből. De sok minden megakadályozhatja, hogy elegendő mennyiség jusson be vagy szívódjon fel:

• Kevés napfény: Ősszel-télen, vagy ha ritkán megyünk napra, a bőr nem tud elég D-vitamint termelni.

• Nem eszünk elég D-vitaminban gazdag ételt: Főként a zsíros halak, tojássárgája, máj és néhány dúsított élelmiszer tartalmazza.

• Felszívódási zavarok: Ha valaki például Crohn-betegséggel, colitis ulcerosával, cöliákiával él, vagy emésztési problémái vannak, a bélrendszer nem tudja megfelelően felszívni a D-vitamint, még akkor sem, ha egyébként beviszi.

(Forrás: Vitamin D Deficiency, Holick, M.F., New England Journal of Medicine, 2007)

Mi köze a D-vitamin hiánynak az ekcémához?

Az ekcéma nemcsak egy bőrprobléma, hanem gyulladásos betegség, amit az immunrendszer túlműködése, valamint a bőr védőrétegének gyengesége okoz. És itt jön képbe a D-vitamin, ami mindkét területen segíthet:

• Erősíti a bőr védőgátját, így az jobban ellenáll a kiszáradásnak és az irritációknak.

• Csökkenti a gyulladást, és kordában tartja az immunválaszt, hogy ne legyen túl heves.

• Segíti bizonyos védőfehérjék (például cathelicidin) termelődését, amelyek segítenek leküzdeni a bőrfertőzéseket.

(Forrás: Vitamin D and the skin: focus on a complex relationship, Gallo, R.L. et al., Journal of Investigative Dermatology, 2008)

Mit mondanak a kutatások?

Több tanulmány is megerősíti, hogy ekcémás betegeknél gyakran alacsonyabb a D-vitamin szint, mint azoknál, akiknek nincs bőrproblémájuk. Ráadásul a súlyosabb tünetek gyakran együtt járnak a nagyobb mértékű D-vitamin hiánnyal.

Egy dél-koreai kutatás például azt találta, hogy azoknál a gyerekeknél, akiknél alacsony volt a D-vitamin szint, erősebb ekcémás tünetek jelentkeztek. (Forrás: Relationship between serum vitamin D levels and atopic dermatitis in children, Kim, G. et al., Annals of Dermatology, 2013)

Egy másik tanulmány Katarból szintén kimutatta, hogy a D-vitaminhiányos gyerekeknél gyakrabban fordult elő ekcéma, és súlyosabbak voltak a tünetek – viszont a pótlás hatására javulás következett be. (Forrás: Low vitamin D levels in children with atopic dermatitis: a case-control study from Qatar, Bener, A. et al., Pediatric Allergy and Immunology, 2012)

Mennyi D-vitamint érdemes szedni?

Ha valakinek bizonyítottan alacsony a D-vitamin szintje (ez vérvétellel megállapítható), akkor a pótlás segíthet. A hivatalos ajánlások szerint az alábbi adagokat lehet követni – de fontos, hogy egyénileg, orvossal egyeztetve érdemes beállítani:

• Felnőtteknek általános pótlásra: napi 1000–2000 NE D₃-vitamin

• Súlyos hiány esetén: napi 4000–6000 NE 8–12 héten át, majd fenntartó adag napi 1000–2000 NE

• Gyermekeknek: életkortól függően napi 400–1000 NE

A D-vitamin zsírban oldódik, így nem szabad korlátlanul szedni – túladagolása ritka, de lehetséges, főleg, ha hosszú távon, nagy adagokban történik.

Hogyan hat mindez a bőrre – főleg az ekcémára?

Az ekcéma (atópiás dermatitisz) egy krónikus gyulladásos bőrbetegség, amit a bőr védőrétegének gyengülése, fokozott immunreakció és gyakori bőrfertőzések jellemeznek. És ezek mind olyan területek, ahol a D-vitamin segíthet:

• Támogatja a bőr védőgátját, így kevesebb irritáló anyag jut be.

• Szabályozza az immunválaszt, csökkenti a túlzott gyulladást.

• Növeli a cathelicidin nevű fehérje termelését, ami elpusztítja a bőrön lévő kórokozókat (például a Staphylococcus aureust, ami sok ekcémás fellángolásban szerepet játszik).

Egy 3 hetes kutatásban például súlyos ekcémás felnőtteknek napi 4000 NE D₃-vitamint adtak, és kimutatták, hogy javult a bőr természetes baktériumölő képessége (Forrás: Cutaneous production of cathelicidin antimicrobial peptide in atopic dermatitis, Hata, T.R. et al., Journal of Allergy and Clinical Immunology, 2008).

Mit mutatnak a kutatások az ekcémás betegeknél?

Több tanulmány szerint az ekcémásoknál gyakrabban fordul elő D-vitamin-hiány, és minél alacsonyabb a szint, annál súlyosabbak lehetnek a tünetek.

• Egy dél-koreai vizsgálat szerint a gyerekek D-vitamin szintje szorosan összefüggött az ekcéma súlyosságával – minél kevesebb volt a vitamin a vérükben, annál rosszabbak voltak a tüneteik. (Forrás: Relationship between serum vitamin D levels and atopic dermatitis in children, Kim, G. et al., Annals of Dermatology, 2013)

• Egy katari tanulmányban megfigyelték, hogy az ekcémás gyerekek többsége alacsony D-vitamin szinttel rendelkezett, és a pótlás hatására javulás következett be. (Forrás: Low vitamin D levels in children with atopic dermatitis: a case-control study from Qatar, Bener, A. et al., Pediatric Allergy and Immunology, 2012)

Segíthet a D-vitamin pótlás?

A válasz röviden: igen, sok esetben igen. A pótlás nem csodaszer, de sok betegnél enyhíti a tüneteket.

Egy 2023-as tanulmány összegzése szerint a D-vitamin szedése csökkentette az ekcéma súlyosságát gyermekeknél, főként a viszketést és a gyulladást. (Forrás: Vitamin D supplementation improves atopic dermatitis symptoms in children: a meta-analysis, Wang, Y. et al., Pediatric Dermatology, 2023)

Mennyit érdemes szedni?

A hivatalos ajánlások alapján általános napi pótlásként az alábbi adagokat javasolják:

• Felnőtteknek: napi 1000–2000 NE D₃-vitamin

• Súlyos hiány esetén (orvosi javaslatra): napi 4000–6000 NE 8–12 héten keresztül, majd fenntartó adag napi 1000–2000 NE

• Gyermekeknek: életkortól függően napi 400–1000 NE

Fontos: a D-vitamin zsírban oldódik, tehát nem ürül ki könnyen, ezért a túladagolást kerülni kell. Mindig érdemes orvossal egyeztetni, főleg ha nagyobb dózist szednél hosszabb távon.

 Mi a helyzet más bőrbetegségekkel?

Pikkelysömör (psoriasis)

A pikkelysömörös betegeknél is gyakran alacsony a D-vitamin szint. Bár nem okoz egyértelműen pikkelysömört, de súlyosbíthatja a gyulladást, és a D-vitamin származékait (pl. kalcipotriol) régóta használják kenőcsként a kezelés részeként.

(Forrás: Topical vitamin D analogues in the treatment of psoriasis, Morimoto, S. et al., Journal of Dermatological Treatment, 2020)

Akné

Egyre több adat utal arra, hogy aknés betegeknél is gyakori a D-vitamin-hiány. Egy kis kutatásban 1000 NE D-vitamin szedése csökkentette a gyulladt pattanások számát 2 hónap alatt.

(Forrás: The effect of vitamin D supplementation in acne vulgaris patients: a randomized controlled trial, El-Hamd, M.A. et al., Journal of Dermatological Treatment, 2016

A D-vitamin sokkal többet tesz a bőrünkért, mint gondolnánk. Segít csökkenteni a gyulladást, erősíti a bőr védekezőképességét, és támogatja az immunrendszert.

Ha gyakran küzdesz ekcémás tünetekkel, és főleg télen vagy felszívódási zavarban szenvedsz, érdemes megnézetni a D-vitamin szintedet. A megfelelő pótlás segíthet enyhíteni a panaszokat, de mindig egyéni mérlegelés és orvosi tanács alapján érdemes elkezdeni.